Nem keveset agyaltam azon, hogy írjak-e a New York City-ről és környékén töltött 11 napomról, de túl sok élmény ért, amiket megtartok inkább magamnak és csak annyit tudok javasolni, hogy aki teheti, egyszer az életben mennyen el és utazza körbe ezt az államot, nem csak a természeti és turisztikai nevezetességek miatt, de garantáltan kinyílik a szeme fontos dolgokkal kapcsolatban is, ami manapság esetleg sok embert lekorlátoz (vajon mire gondolt a költő?). Na jó, fontos szempont volt az is, hogy sok időbe telne mindent legépelni, a filozófiai ömlengéseim pedig nem publikusak, valamint már sok idő eltelt azóta, így nem is lenne aktuális most írni róla.
Nos, miután sok kifogással sikerült alátámasztanom a lustaságom, egy pár képpel (ami az iPad-emen maradt) szeretném szemléltetni, hogy merre jártam.
 |
| Niagara Falls |
Ez a kép egy kalandos 30 perc alatt készült; történetesen ennyi időt töltöttem Kanadában, mert azt állították az okosok, hogy onnan szebb a világ legnagyobb vízesése. Nem tévedtek, velem szemben az amerikai oldal van, ahol csak "mellé állni" lehet a vízesésnek, ami egy teljesen más élmény. Kalandos pedig azért volt, mert félúton a kép megszerzése felé (és már Kanadában) jöttem rá, hogy lejárt a vízumom Amerikába. Szóval, egye fene, ha már itt vagyok, akkor elsétálok eddig a magaslatig (amin a kép készült), és remegő kézzel, verejtékezve elkészítem ezt a képet, közben pedig imádkozom, hogy visszaengedjenek az USA-ba. A poén már le van lőve, pár kérdés és szépen mosolygás után visszaengedtek.
 |
| Somewhere in Tribeca (lower Manhattan) |
Ez a kép egy emeletes ház teraszán készült Manhattan egyik legdrágább (olcsó nem is létezik) ingatlannegyedében. Aki figyelmesen megnézi a képet, az láthatja a bal sarokban a Szabadság-szobrot, jobb oldalt pedig a jó öreg Empire State Building-et. Természetesen a kép nehezen adja vissza a valóságot, de egy kis ízelítőt szolgáltat. Mögöttem pedig pár száz méterre a World Trade Center One található. A lényeg az egészben, hogy az 5 szállás közül, amiben a 11 nap alatt tartózkodtam, ez volt az utolsó és ez volt ingyen. Az első hivatalos Couchsurfing élményem egy 80 éves amerikai papnál. Erről most tudnék pár oldalt írni, de megint csak annyit tudok mondani, próbálja ki mindenki egyszer az életben.
 |
| Ennél jobb szendvicset még nem ettem (Sunac Natural Market) Közben végignézhettem egy kis biztonsági őr vs. kajarabló jelenetet, amit az utóbbi nyert egy cseles trükkel és jó gyors elfutással |
 |
| NYC High Line |
A városban fut egy leselejtezett metróvonal az utcák felett és az épületek között, amit ledeszkáztak és beparkosítottak. Pár kilométer fura séta, gyakran el sem lehet férni annyian járnak rajta.
Záróakkordként: felvettem, ahogy egy kis turistahajó elhagyja a kikötőt, miközben egy leselejtezett Concorde alatt ülök, mellettem pedig egy szintén leselejtezett repülőgép-anyahajó és tengeralattjáró áll a múzeumlátogatók rendelkezésére. Halmozzuk az élvezeteket...
ÉS akkor most jönne a lényeg: Szeptember elsején megérkeztem Lausanne-ba (pontosabban Renens-ba), ahol egy laza 6 hónapot töltök az EPFL cserediákjaként. Természetesen, hogy ne legyen minden egyszerű már az idevezető út alatt sem, egy hirtelen fékezés után egy alagútban "enyhén" belénk durrant hátulról egy magassarkút viselő új Audit vezető nő. Miután leteszteltük a svájci rendőrök angol nyelvtudását és korrektségét, nagyobb anyagi kár nélkül tudtuk folytatni az utat. A szállás meglett, az első 10 napban a nappaliban aludtam, majd tegnap sikeresen beköltöztem a saját szobámba, a lakótársam pedig egy román PhD-s lány lett. A közlekedés elég drága, de rájöttem, hogy a MOL Bubi-hoz hasonló rendszer itt is ki van építve, az egyetem diákjainak pedig ingyenes, ezért ezt a rendszert használtam, amíg nem szereztem saját biciklit. De még hogy?! A másik román PhD-s lánynak (akinek a szobájában lakom) az egyik barátja pár napja felajánlotta a biciklijét nekem, annyi kikötéssel, hogy ha már nekem sem kell, jótékony módon én is ajánljam fel valaki másnak. DEAL!
 |
| Valami Alpina kemping biciklire számítottam, helyette kaptam egy Porsche-t |
Szóval kicsit helyreraktam, meg felszereltem minden jóval, innentől kezdve természettudatos munkásemberként ezzel járok. Mégpedig ide:
 |
| Batochime, vagy mi a tököm a neve, szóval ebben van a labor |
Szép darab, van benne mindenféle hírös professzor meg totálszintézis, meg én is benne vagyok és szépen összehozok egy diplomamunkát az érdekes témámból amit kaptam. Íme a projekt, nem részletezném, precízen le van írva minden:
 |
| Hinnye de szép |
Azt már most látni, mekkora a különbség egy top 20-as egyetem és a BME között. Tömören: itt nagyon sok a gaz, meg az elhanyagolt zöldterület, amit birkákkal nyírnak (ez ku***ra nem vicc) és folyamatosan építik az új extrém és fura formájú épületeket, amibe majd tanulni fog a sok zsenigyerek, míg a BME-n sok szép régi épület van és minden zöld terület precízen be van parkosítva és gondozva. EPFL:BME 0:1 ??
Miután az első pár napban sikeresen elkezdtem hánykolódni a bürokrácia hatalmas hullámain, sikerült tartózkodási engedélyt szereznem és elkezdhettem végre élni (nyithattam bankszámlát). És végre a 3. nap lecsapathattam a PubliBike-ommal a partra, megnézzem mitől is döglik a légy Lausanne-ban. Hát ettől:
 |
| Kacsák, kövek, vitorlák, nagy hegyek, sok víz és nyugalom (Az ottan szembe már Fransziaország) |
 |
| Kicsit elbújt a felhők közé a csúcs |
 |
| Járda a patak mellett |
 |
| Szűk |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése