Az elmúlt napokból megosztok most néhány képet.

Kezdjünk rögtön egy italbolttal. Valamiért a város legolcsóbb italboltja (külön italdiszkontok vannak szerte a városban, a nagy szupermarketekbe maximum sör van!-állami italboltok otthon?).
Gyors kiszolgálás, állandó akciók és sok fiatal jellemzi a helyet. Szombat van, jobb lesz bevásárolni, mivel Minnesotában tilos alkoholt árulni vasárnap!!! :D Én egy argentin mendoza malbeckel jöttem ki Balázs ajánlásával. Kiváló döntés volt.
Egészségetekre.

Beszéljünk a munkáról. Szépen lassan elindul, egyre több kérdésem van, kezdem megérteni, hogy mennyire nagy dolognak lehetek a részese. Reméljük tehetünk egy lépést abba az irányba, hogy az idegrendszeri betegségekre is lehessen valami gyógymódot találni (valamikor).

Ilyen a naplementében az előtér. Ilyenkor szoktam skypolni, otthon lassn éjfél van. Nagyon kényelmesek a fotelek az ablak előtt. Klasszikus faltól-falig üveg. Nagyon kellemes. Háttérben a már korábban említett stadion.

A központ belső udvarán pihen a sokat szolgált Siemens gép. Aki rossz azt kihozzák és ebben szkennelik! :D
Viccet félretéve, ez egy legendás gép, érdekes így kibelezve látni. Azért a belső udvarra tették, nehogy illetéktelen kezekbe kerüljön :D.
Együnk valamit! Többen kérdeztétek, hogy mit lehet itt enni és gyakori percepció, hogy amerikából csak plusz 10 kilóval lehet hazatérni. Egyszer ezt már cáfoltam, most is azon az úton járok. Ehhez hozzátartozik, hogy lényegében azt eszem amit főzök. Ez azért jó, mert így nem kell a hidegben kimennem az épületből, hogy valami gyorséttermet keressek. Nem kell sorban állni és nem utolsó sorban nem kell sokat fizetni. Otthon még egy főre is olcsóbb főzni, este jó kikapcsolódás, amikor otthon mindenki alszik.

Tipikus reggeli: zab, tej, banán, áfonya, mandula, mogyoró. Olcsó, könnyű, laktató, egészséges. Azért nem felejtem el, amikor 20 évesen először láttam embert zabot enni Franciaországban. Balázsnak hívták. 

Hétvégi reggeli, még nem amerikai palacsinta. Az majd holnap jön.

Csirke rizs jó kombináció :D. Egy kis hagyma és thai csili dobja fel. A thai csiliben az a vicces, hogy olyan kicsi, hogy hiába vesz akár 4-5 darabot is az ember, nem nyom semmit a mérlegen így konkrétan ingyen van :D. Nagyon erős és finom!

Itt egy rakott zöldbab sül. A sütőnk, nagy szerencsémre nagyon jó

Sült krumplik. Eddig nem merészkedtem még a lila krumplik irányába. Elég volt az édesburgonya is. Jamie bácsi szerint az egyik legegészségesebb zöldség, de nekem nem ízlett. 98 % cukor! Mikor ebédre ettem, utána olyan kóma jött rám, hogy órákig nem tudtam érdemben semmit se csinálni :D.

Ez a club szendvics nevet kapja. Toast, főtt marha sonka, pirított hagyma, rántotta, uborka. Egészségetekre!

Klasszikus amerikai torta. A vörös bársony. Mindig ki akartam próbálni. Még mielőtt azt hinné valaki, hogy gránátalmás vagy céklás sajnos idéznem kell az egyik amerikai munkatársamat: Mi a bajod vele Jennifer? Miért nem tetszik? Jó kis piros festék 02, jó az nekünk. :D (angolul jobban hangzik).

A külső része az, ami nagyon durva. Az tisztán cukor :D. Az egyik kollégánk felesége cukrász, neki köszönhetjük :).

Jól látjátok, ez egy újság a sárban/hóban. Klasszikus Amerika. Mindenki képzelje maga elé a dobó fiút a kocsiban, ahogy hajigálja az újságokat. 

Biciklire pattantam, annyira megörültema a PLUSZ 5 foknak! Kiváló járgányom van. Nem érdekes, hogy milyen állapotban van, gurul. Legalább nem vagyok emberekhez és szivességekhez kötve. Jó volt a mai nap tekerni egy nagyot a városban.

 Útközben láttam egy ilyen klasszikus házat.  Majd egyszer lehet kifejtem, hogy milyenek ezek a házak. A szél épphogy nem fújja el, de azért menőn néz ki.

Beton.

Biciklis felüljáró! Háttérben egy templom.

A felirat arra biztatja az autósokat, hogy figyeljenek a biciklisekre. Ez Amerika egyik leg biciklibarátabb városa. 

XY színház. Annyi ilyen XY van. Minden nagyobb épülethez adja valaki a nevét meg pár milliárdot. Nagyon szépen működik ez. Így művészi igényességű épület születik, minimális korrupcióval, tekintve, hogy magánpénz van benne. Mindenki profitál. A repülőn olvastam múltkor a norvég növénybankról. Nem az benne a szép, hogy a világ minden ismert haszonnövényének magjait gyűjtik össze egy lakatlan északi sarkköri szigeten. Ez csak gigantikus olajalapjuknak köszönhető (kezelt vagyona közel 1 000 000 000 000 dollár XDXD). A nyereség egy részét társadalmi felelősségvállalás címen ilyen projektekre költik. Még csak nem is Bill Gates csatlakozása az ami tetszett, hanem az hogy Norvégiában egy bizonyos összeg fölött csak művészi értéket képviselő elemekkel ellátott épületet lehet építeni közpénzből. 

Így néz ki. Az a pár ember fogja összesen látni kb, akik ott lent örülnek.

 Kilátás a tetőről. Amit pár hajlékonnyal osztok meg XD. A kőhídra nagyon büszkék, jól is néz ki, csak gyalogosook használhatják. A háttérben látható folyó a Missisipi!

Vicces a felvárosban gabonatározót látni XD. Tipikus iparvárosra emlékeztető látkép. 

Ez félig vicc. :D Nem tudtam, hogy létezik. 

Nem túl jó felvétel a múlt heti református istentisztelet végéről. Jó élmény volt.