 |
| Cully sétánya = Piknik és borozás Fun fact: 300 méterre innen már eléri a víz mélysége a 200 métert. |
1.
A szombati pecámat követően, mikor már lenyugodott a nap összecsomagoltam, kioldottam a biciklimen a lakatot, eltettem a helyére és miután mindennel elkészültem elindultam hazafelé. Egy gyönyörű parkocskán keresztül vezetett az utam, ahol egy kisebb család piknikezett. Egyszer csak meghallom:
-Bonjour! .... Bonjour Monsieur!
-Bonsoir, ca va? Parlez-vous anglais?- válaszotam. (Jóestét, mi a helyzet? Beszél angolul?)
Beszéltek angolul, bemutatkoztak egyenként és meginvitáltak egy pohár borra és egy kis beszélgetésre. "Eastern- European Бaлaж (Balazs)" mire gondol elsőre: a bor tuti csapda, bealtatóznak, feldarabolnak, szerveimet eladják stb... Elhessegettem a gondolatot és az ösztöneimben bízva elfogadtam a meghívást. Már csak egy gond volt, nem volt poharam. A kedves kis család, mondta, hogy a 20 méterre levő borospincében a tulajtól kérjek poharat és jöjjek vissza. Odamentem. Kértem egy poharat és meg is jegyeztem, hogy nem fogok semmit sem fogyasztani. Erre mit válaszoltak? "Nincsen semmi probléma, úgyis be kell zárnom 20 perc múlva, ha befejezted a barátaiddal a borozást tedd légyszíves ide a küszöbre a poharat. Rendben?"
Fehérbort töltöttek, ami meglepően karakteres volt a helyi borokhoz képest. Természetesen kiderült, hogy nem helyi, Valais-ból származik, sajnos nem örökítettem meg, mert gyorsan elfogyott :) A család minden tagjával nagyon jót beszélgettem, a végén még kaptam egy kis marhahusit gruyére-rel grillezve, majd búcsút mondtam kedves barátaimnak.
A történet talán még érdekesebb lenne fordítva, ha én hívtam volna meg a családom asztalához egy idegent, így hát felteszem a költői kérdést: hívtad már meg felebarátodat az asztalodhoz?
2.
Amikor először jártam itt Pullyben, még mindössze lakást keresni és rátaláltam erre a helyre, Evelyne-ék nagyon kedvesen fogadtak. Miután minden részletet megbeszéltünk és kimondtam, hogy igényt tartok a szobára jöhetett a szerződés. Azaz kézfogás. Ennyi. No papír, no pénz csak az adott szó.
3.
Biciklizés közben többször előfordult már, hogy JMF.-ben (Jó Magyar Forint) nem kifejezhető értékű autók adtak nekem elsőbbséget, akár olyan szakaszon is, ahol övék lett volna a haladás joga. (Persze ilyenkor mire gondol "Eastern- European Бaлaж": Áhhhá Borat bárát eszén nem jársz túl! Magad elé engedsz, hogy elüthess, mi???) Hogy miért? Talán mert ők is bicikliznek néha? Vagy mert egyszerűen törődnek másokkal? Nem tudom, de tényleg. Mindenesetre élesen villan elém Dubai óvárosa, ahol a keralai taxisofőrök és árusok hada lelkiismeret furdalás nélkül eltapos, ha nem vagy elég rátermett.
4.
Vasárnap biciklitúrát szerveztünk a barátokkal Montreux-be és a sétányon ballagva fotót szerettem volna készíteni magunkról. Ehhez valakit meg kellett kérnem a sétányról, hogy exponáljon helyettem. Abban a percben egyetlen közeledő ürge volt, külleméről csak annyit, hogyha a Blahán látnám, zsebre tenném a kezem. Egy pillantással jeleztem a srácoknak, hogy "még nem jött el az idő :D", mire ők nagyot nevettek. Kisvártatva elkészült a fotó, de My (egyik svéd barát) odajött hozzám és komoly hangon a következőket mondta:
-Ez nem volt szép, Balázs.
-Jajj ne viccelj My, csak egy poén volt.
-Ez rasszista volt és nagyon rossz volt látni.
Ezután a srácok megvédtek, mivel józan ésszel belátható volt, hogy ez csak egy vicc, mindenféle nézet nélkül. De mégis, valamiért elgondolkoztatott, hogy miért mondta nekem ezt My? A választ a körülményekben leltem meg. A világ ezen pontján, az adott helyzetben teljesen irreleváns volt a pillantásom, túlreagált volt a szituáció még így is, hogy csak egy vicc volt. Persze My is túlreagálta, de megértem, mert erre jogosan lehet valaki érzékeny.
Itt a bizalomnak egy egészen más dimenziója ivódott bele a hétköznapokba, nincsenek előítéletek, találgatások stb. Sejtem mit gondoltok: Balázsnak elvette az eszét a jó dolga és megtalálta valamelyik fain neoliberális párt sátrát, ahol olcsó a sör (olcsó sör itt nincs). Nem erről van szó, politikához/nézetekhez semmi köze nincs a történetnek. Egyszerűen, azok az apró dolgok, amikre otthon odafigyel az ember és segítik mindennapjait (pl. nem alszik el éjjel a Combino-n, mert tudja, hogy mi lesz a vége) itt nem léteznek. Mivel én ezt a védőburkot nem vetkőztem le, és teljesen sosem fogom (nem is akarom) még váratlanul ér egy-egy esemény.
Ezt a mai posztot direkt egy amolyan "nagy falatnak" szántam, hamarosan jelentkezek helyi sajtokkal és ételekkel meg kalandokkal, amik izgibbek lesznek, ígérem ;-) Addig is pár kép a kis túránkról és egy vers Charles Bukowski-tól azoknak akik egy pillanatig is kételkednének magukban.
 |
| A piknikező család. Kimaradt a történetből, hogy második üveg bort elrejtették a kövek közé. Svájci precizitással :D |
 |
| Épp a kedvenc #selfie technikámat használom: 200 fotó/perc ( → Peter, Joel, My) |
 |
| "Már csak ennyi van hátra" |
 |
| Montreux-i sétány
Roll the Dice
if you’re going to try, go all the
way.
otherwise, don’t even start.
if you’re going to try, go all the
way. this could mean losing girlfriends,
wives, relatives, jobs and
maybe your mind.
go all the way.
it could mean not eating for 3 or
4 days.
it could mean freezing on a
park bench.
it could mean jail,
it could mean derision,
mockery,
isolation.
isolation is the gift,
all the others are a test of your
endurance, of
how much you really want to
do it.
and you’ll do it
despite rejection and the
worst odds
and it will be better than
anything else
you can imagine.
if you’re going to try,
go all the way.
there is no other feeling like
that.
you will be alone with the
gods
and the nights will flame with
fire.
do it, do it, do it.
do it.
all the way
all the way.
you will ride life straight to
perfect laughter,
it’s the only good fight
there is.
Charles Bukowski
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése