Team Hrvatska

Team Hrvatska
Team Hrvatska

2014. szeptember 9., kedd

Közép őszi fesztivál

Munkaszüneti nap van ma! Ezt tegnap tudtam meg, ennek megfelelően nagyon örültem, mivel amúgy is nagyon fáradt voltam. Egy gyors 11 órás alvással ünnepeltem. A hold tisztelete és ünneplése vesz körül, meg egy moon cake, amit tegnap este kaptam. Felhívták a figyelmemet, hogy mindenképpen egyek ilyet, mert ezen az egy napon készül. A szobatársam este bulizni indult, de itt felejtett valamit ezért visszajött amíg a többiek kint várták. Egy haverját azonban behívta, hogy nézzen körül nyugodtan és nagy meglepetésemre egy magyarral találkoztam. Nagy örömünket megkoronázta, hogy ő adta nekem az ünnepi tortát, mert ő nem kéri :D. Röviden összefoglalva, szörnyű volt az egész egy édes zsíros massza. Ez is megvolt, újabb lecke a kínai gasztronómia világában. Schwarzenegger mondja, "dig down, dig deep down" :D. Ez az írás sok kaját fog tartalmazni.

Az első élmény nem a mai naphoz kötődik, de mivel egy közös éttermi élményről szól, ezért most számolok be róla (a családok együtt töltik az ünnepet és jellemzően esznek valahol). Az egyik munkatársam hamarosan elhagyja a csoportot és Sydneyben folytatja a karrierjét. Ezt egy vacsorával ünnepeltük meg, amit egy híres helyre szerveztek.
Együtt indultunk a laborból 20:15-kor, majd egy fél óra alatt meg is érkeztünk a Nathan Roadra, ami a világ egyik legforgalmasabb és leghosszabb bevásárló utcája. Hosszú kígyózó sorok várják az esti akcókat, 20 % kegvezmény ezer dollár fölött és így tovább. Jókat nevettem ezen, aztán beálltunk egy ugyancsak 50 méteres sorba. Nekünk van foglalásunk, mondtam. Mint mindenki másnak előttünk- jött a válasz. Egyszer megindult minden és egy tűzlépcsőn találtam magam, ahol hernyó módjára araszoltunk felfelé. Végre leültettek minket egy asztalhoz, aminek a végén persze két idegen ember volt, de ezt már lassan ti is megszokjátok.
A telefonoknak mindig szorítanak helyet...
Akkor kezdődjön a rendelés, itt megtisztelve éreztem magam, volt angol étlap is.
Nagy bátran mindenki kezébe vette az irányítást és elkezdték írogatni a számokat. A pincérek energikus kapkodták ki a felmutatott sárga, piros vagy egyéb lapokat.
Most beszéljenek helyettem a képek:
Marha előételnek

Nem Jiro féle, de finom így is

Szereted a Sashimit? Ennél nincs jobb elkészítés: kifogod, megtisztítod, felvágod és el is készült a nagyon értékes és megbecsült étel


A hátsó grillezett lazacok nagyon finomak!

Balázsnak köszönhetően ismertem meg a makrélát, ő jobban csinálja

Finom bárányborda, mintha a Labanese Flowerben lennék

Inhomogén miso alulról figyeli a dolgokat

Elsőre is finom

https://www.youtube.com/watch?v=M8SoQAeUt_A Multikultural

Ez komoly csalódás volt
Számomra az utolsó körben derült ki, hogy a hely all you can eat, de ez nem változtatott semmin, képtelen lettem volna bármit enni még pluszban. Nagyon finom volt a vacsora, nem volt könnyű elaludni éjfél után, mikor hazaértem. Nem voltak ezzel máshogy a többiek sem.

A vacsorát általában a kollégium alatti Jockey Bistroban szoktam megenni, ahol finom és egyszerű ételeket főznek olcsón, amik egészen európaiak. Itt figyeltem fel a szokásos wrap evése közben az alábbi higéniai megoldásra :D:D:
A hely ahol nem köpnek a levesedbe :D XD

Egészen elképesztő néha, hogy mennyire figyelnek a higéniára, máshol meg egyeltalán nem. A piacokon a kampókon lóg a hús egész nap, sehol egy hütő, de még áram sincs az egész telepen, de az étteremben és a múzeumban már az ajtóra kiírák, hogy éppen 2 3 vagy maximum 4 óránként teljes fertőtlenítésen esik át és nem csak a kilincs. Nem ritka az ehhez hasonló szájkosaras megoldások alkalmazása sem.

Ez viszont már mai történet, elindultam az Új Területek felfedezését megkezdeni. Hong Kong legnagyobb területi egysége ez - szellős, de modern infrastruktúrával felszerelt, kisebb népsűrűségű és hegyekkel gazdagon tarkított városrész. A napot a Hong Kong Heritage múzeumban kezdtem.
Ahogy kell: 1. infrastruktúra erőszakos fejlesztesése 2. növekvő érdeklődés és ingatlanbefektetések 3. levegőhöz jutó belváros 4. fejlődő külváros. Ezért szurkolok a hármas villamoshoz hasonló projekteknek



Most vágta át a hegyet
Tipikus, jó agglomeráció, bicikli plusz jó tömegközlekedés=élhető (bel)város



Komoly erőforrásokat fordítanak az örökségvédelemre

 A bejárat után egy komoly beruházásról kell dönteni, napi diákjegy, vagy féléves bérlet a hét legjobb múzeumba korlátlan belépéssel. Pozitív motiváció reményében az utóbbi mellett döntök és kifizetem a 700 Forintot. Külön érdekes nézni, ahogy szakszerűen elkérik és meg is nézik a magyar diákomat. A kultúra támogatására szükség is van, nem véletlenül támogatják ennyire. Tényleg gyerekcipőben járnak még, ahogy a képen is látható. Általában nem túl kellemes a társaság amit a műkincsekhez adnak. Mindenesetre, ha valaki művészettörténetet tanul, akkor itt biztosan nyitott kapukat talál, ha munkát keres. Csak ajánlani tudom, a kiállítások megszervezésére korlátlan mennyiségű pénz és nemzetközi kapcsolat áll rendelkezésre.
Egy szék kiállítással kezdem a kört. Az meg mi? :D
A lényeg az együttműködő múzeumokon van

A kínaiak nem meglepő módon az európai, főleg uralkodói vonalat részletező székek felé csoportosultak.
A görög klismos jól nézett ki nagyon
Amikor Churchillt megkérdezték hogy mit tart a legjobb tulajdonságának, azt mondta, hogy az energia megőrzése, soha ne állj fel, ha leülhetsz és soha ne ülj le, ha le is feküdhetsz.
A mélypont ez volt:
Caryatid stool
Ez a 20. századi Kongóból származik. Elvileg nagyon sok jót jelent ez a "klasszikus" királyi, uralkodói bútor, nekem valahogy nem jött át. Nem is vágyom Afrikába, egy kicsit sem.

Jött még egy kis mászkálás a városban, egy nagy templommal, ahol visszatérek az ételekhez. Ide hozzák őket megszentelni és feláldozni.

Szigor


Száll a füst, de nincs jó illata mint a tömjénnek például

Ebben a bejegyzésben még egy étkezést szeretnék megosztani veletek. Találtam egy olasz helyet, ami szimpatikus volt, már régóta kívántam egy jó pizzát.
Minden nagyon 'modernolasz' volt, annyira, hogy kínai. Ettől függetlenül működött.

A látványkonyha  hátránya, hogy az egyedül ülő vendég tényleg mindent lát. A pizza nyújtása olaszabb az olaszoknál, nagyon kimunkált, profi mozdulatok. Mennyi ilyen gyakorlat van, amit átvettek az évezredek alatt és magasabb szintre fejlesztettek mint ahol találták?



Minden alapanyag olasz, gondolom a buggyantott tojást azért nem importálják :D. Éljenek a vámmentes szabad (?!) kikötők.




Egészségetekre!

Hazafelé találkoztam még egy gyöngyszemmel:
"Mindenki vár valamit talán amit talál az az amit vár"




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése