Kezdésnek jöjjön egy ebéd a szecsuáni étteremben. Minden pénteken beszámolót tartunk a hét során elért eredményekről, ami kellő mennyiségű adrenalinnal látja el a szervezetünket, jellemzően eléggé izgulnak előtte a munkatársaim. Ha ezen átesünk akkor jó magyar szokás szerint eszünk egy nagyot :D. Ilyenkor mindig egy kicsit jobb vagy különlegesebb helyre megyünk mint a hét többi napján. Most éppen egy régi városnegyedbeli helyre esett a választás.
Hatfős társaságunk egy anyuka mellett talált végül helyet, aki egymás után szigorúan felváltva etette meg iskolás gyermekeit. Erről még később lesz szó.
Gyors rendelés a kristálytiszta -egy szót sem értek- étlapról, majd várom a jegesteámat. Hozzák a gőzölgő levest rizstésztával, babcsírával, csirkehússal, tojással és még néhány azonosíthatatlan összetevővel. Az étel fűszeressége 1-10-ig választható, egy erős hármasra érzem jónak magamat. Jó választás volt. A Mad-Mexben is azt szoktam kérni :). Mitől különleges a hely gondolkodom magamban miközben mellettem kellemesen beszélgetnek kínaiul a társaim és én eszem a meglehetősen finom levest. A szám teljesen elzsibbadt, mint kiderült a szecsuáni fűszertől.
Hiszen ezt
jelenti- 麻辣- numbing and spicy :D. Ezt várták a
többiek mint kiderült, majd jót nevettünk rajta. A tojáslevesre emlékeztető
részről kiderült, hogy nem tojás, hanem egy szójaipari melléktermék, ezért
felhagytam a fogyasztásával, de a többi finom volt. Extra ízként az alábbi
különlegességet hozták:
Mekkora marketing? 'Majd a Budai' féle technológia, elfér minden összetevő egy kis fémdobozban: 10 deka bacon, 1 deci chili szósz és 1 kg fokhagyma |
A "tojás" és a többiek. A sertéshúst a biztonság kedvéért kértem, de aztán végül az nem ízlett. |
Ékes példája a kínai és magyar fokhagyma különbségének. El
tudtok képzelni ennyi magyar fokhagymát egyszerre 10 deka szalonnán? Ez itt
elfogyott.
Mire visszaértem a laborba már újra tudtam rendesen beszélni
majd egy rágóval teljesen olyan érzésem volt, mintha a fogászatról jönnék.
Az ilyen tágas sikátorokat illik megbecsülni a sűrűn lakott városban.
Local |
A hazavezető úton sikerült a legnagyobb pénteki csúcsforgalmat elkapnom a metrón, azonban itt is voltak pozitív részletek.
Fiatal srác, mint sokan mások akik terelik a forgalmat, hogy a lehető legtöbb ember férjen fel a metróra-Köszi! |
Biztos vagyok abban, hogy a mozgólépcsők utasszállító kapacitását nem számítógépes algoritmusok határozzák meg, egyszerűen ide kell jönni és számolni :D |
Profi senior forgalomirányító |
A lépcsőn biztosan kevesebben mennek - NEM |
Ezen a képen a két figyelő szemet kell nézni, bár a kereszteződés se semmi: If you see something, say something! |
Miután az aluljáróba kerültem, szembesültem az alábbi látvánnyal:
11 darab Hang Seng bank atm- tömött sorok várakoznak, a másik 8 úgy 15 méterrel arrébb áll, hasonló kihasználtsággal |
Itt nincs semmilyen tranzakciós költség: ingyenes a készpénz felvétel, utalás, vásárlás, netbank, minden. A lényeg, hogy lássák mennyit költessz el és az bizony sok.
Most már csak a világ legsűrűbben lakott negyedén belül kell megtalálnom a 15 négyzetméteres szobámat, amit persze megosztok egy szlovák sráccal, hogy takarékoskodjunk a hellyel meg egy kicsit a szállásdíjjal is. Mongkok a piacok városrésze. Ki kell próbálni gondoltam, elég biztonságos itt minden. Az első boltban törülközőket vettem, de megpróbáltak eladni pár Calvin Klein alsónadrágot, 600 Ft/db áron :D.
A gyümölcsösöknél időztem egy kicsit, jó volt látni, ahogy a vásárlókkal bánnak. Igazságos a rendszer. A banánra ráírják filctollal, hogy ez a csomó itt 200 forint, ahogy a 4 körte, körbekerítve zsírkrétával a kartonlapon 150 Ft. Az a jelenet jutott eszembe, amikor a vásárcsarnokban epret vettem és éreztem, hogy ez nem 75 deka. Az ellenőrző mérleg mutatta a bejáratnál, hogy 45 a biztonsági őr meg a kezeit mutatta széttárva, hogy most pont semmit nem lehet tenni ezek után.
A gyümölcsösöknél időztem egy kicsit, jó volt látni, ahogy a vásárlókkal bánnak. Igazságos a rendszer. A banánra ráírják filctollal, hogy ez a csomó itt 200 forint, ahogy a 4 körte, körbekerítve zsírkrétával a kartonlapon 150 Ft. Az a jelenet jutott eszembe, amikor a vásárcsarnokban epret vettem és éreztem, hogy ez nem 75 deka. Az ellenőrző mérleg mutatta a bejáratnál, hogy 45 a biztonsági őr meg a kezeit mutatta széttárva, hogy most pont semmit nem lehet tenni ezek után.
mekkora marketing ismét: műlevél és vízpermet vízkőoldós flakonból |
Meglehetősen fáradtan értem haza, de sok élménnyel gazdagodtam. Jó kis péntek volt ez, hamarosan jön a hétvégi beszámoló is.
Miközben a gépemet bámultan éktelen ordítozás támadt, ami igencsak szokatlan errefelé, pont az ablakunk alatt bontakozott ki egy nézeteltérés.
A 11. emeltről is látszik, hogy 'kékpólós' nem áll jól |
Sikerült szerencsére komolyabb ütésváltás nélkül megúsznia a dolgot |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése